Pillanatok egy életből...

Szánalmas.

miionaria — Sat, 04 Apr 2009 10:44:40 +0000

Ezúton szeretném megköszönni Frances Horror-nak, hogy kimoderálja a kommentárjaimat, az “igazságról” szóló postjaiban.
Szeretném megkérni, hogy többet ne használja a Miion Aria nevet a blogjában.
És továbbá megkérném arra is, hogy ne írjon Rólam semmilyen formában se Ő, se más.
Nem vágyom hírnévre,
Köszönöm.

Új blog.

miionaria — Thu, 02 Apr 2009 14:57:59 +0000

Új blogot indítok.
Hogy miért?
Majd meglátod.

katt ide

Köszönöm.

…kedvesem jöjj Velem, ez a harc lesz a végső…

miionaria — Wed, 01 Apr 2009 12:20:36 +0000

Gyerek vagyok, voltam és leszek.
Nem tudok változni.
Sok minden múlik Rajtam, és a döntéseimen. Túl sok.
Nem vagyok elég érett. Talán nem is leszek.
De van amit meg kell tennem.
…hívd ki sorsod még egy harcra, az utolsóra…
Hívd ki, és győzd le. Küzdj meg a legnagyobb szörnnyel: önmagaddal.
Semmi emberi nincs Bennem. Nem tehetek róla.
Egy álomkép vagyok.
Én vagyok a szenvedély, a szenvedés, az öröm és a bánat.
Az vagyok, amit mindenki szeretne.
De mit akar az álom?!

Nem az a becsülendő, ha valaki hibák nélkül tud élni, hanem aki a hibáiért elnézést tud kérni.
A legfontosabb. A megbánás és a megbocsájtás.
Vajon ki tudod mondani, hogy sajnálod?
___________________________________________________________________________

Az emberek nagyon összetett lények. Soha nem ismernék el, hogy nem tökéletesek.
|persze hangoztatják, hogy nem azok, de a szívük mélyén mégis annak gondolják maguk|
Elvárják, hogy mások tegyenek a saját boldogságukért, de ők soha nem tennének máséért.
Nem képesek szemet hunyni mások apró botlásai felett.
Csak a saját véleményük érdekli őket…
___________________________________________________________________________

Kínoz a fény és ver az árnyék,
testvérben lobban a gyilkos szándék.
Ha ellened az éj, és követ a nappal,
ha a hold néz rád haraggal.
Ha mozog a test, de üres a lélek,
akkor csak szíved marja a méreg.

Sajnálom.

Elég!

miionaria — Tue, 31 Mar 2009 11:11:25 +0000

Lehet egy vélemény objektív vagy szubjektív, de a düh soha nem lehet iránymutató.

Úgy érzem a körülöttem lévő emberek kezdik a jóízlés határait súrolni, s lejárató kampányokat indítanak egymás felé. Elegem van.
Elegem van az egészből.
Nincs szükségem senkire. Soha nem is volt. A magány az egyetlen társ.
Nem kérek megalázkodást, együttérzést, sem pedig “segítséget”. Csak a csendet…
Élni és élni hagyni…
Számomra fontos emberek alacsonyodnak le egymás szintjére. Ezzel csak engem bántva.
Pfff.
Nekem van szükségem rájuk, vagy nekik rám?
Csak a fájdalom…
Játszani akartok?
Tegyétek Tőlem függetlenül.
Ítélkezni akartok?
Ítélkezik az Élet helyettünk…
Egy kérés volt. Kérés a nyugalomért.
Mégsem sikerült. Döntöttem Én helyettetek.
Néha kegyetlenebbnek kell lennünk, mint maga a létezés.

B|613, benne egy Jégvilág. Egy otthon. Visszatérés a sötétbe.
Árnyékből született Fény. S a Fénnyel gyilkolt Árnyék.
Kilépek.
Kilépek mindazok életéből, kikhez nem tudtam alkalmazkodni.
Kikkel nem tudtam eggyé válni.
Fáj. De tűrni kell. Képesnek kell lennünk remélni. Remélni, hogy képesek leszünk rá.
Alakítsd a fájdalmat hatalommá, és érinthetetlenné válsz…
Nem felejtem.
Acélkék jégbörtön.

Csak egy álom, egy álom, mi távozik.
Számomra a minden, mindegyre változik.
Éjt követ nappal, s nappalt az éj.
Meglátod, soha nem Én voltam a Fény.

Ez volt az utolsó megnyilvánulásom mindkét tábor felé.
Ne keress, mert nem találsz. Csak felejts el…

Újra egy régi post…

miionaria — Fri, 27 Mar 2009 15:43:19 +0000

Reménykedsz, hogy van ki éjjelente vár,
s álmaidban, fáradtan karjaiba zár.
Érzed, szeretnéd, akarod,
hogy valaki legyen a Te angyalod.
Akarni kevés, nem számít a szó,
mindent ellep a vakító hó.
Üres a táj, börtönt alkot a jég,
és a hold még egy utolsó táncra kél.
Ő nem lehet Tiéd, Ő nem lehet,
Hidd el önként, nem Téged szeret.
Mikor csak elméd tudja, hogy fáj mi nincs,
szíved hozzáköt, mint megannyi bilincs.
Mikor kimondod azt, mit nem szabad,
akkor vagy csak igazán önmagad.
Tiltott az érzés, hamis az álom,
emléke tova soha ne szálljon.
Majd ópiumcseppek, majd elemészt,
tőle csak nyugalmat remélsz.
Herceg ura herceg nem lehet,
könnyes szemed az égre mered.
Keresel egy meg nem született csillagot,
Mosolyáért szívedet adod…

Objektíven a „Szubjektív”-ről!

miionaria — Fri, 20 Mar 2009 18:24:07 +0000

Minden ember különbözik a másiktól, vannak jó és rossz napjaink, jó és rossz perceink, de ítélkezni nincs jogunk!, most azért készült ez a blog, hogy kiálljunk egymásért, egymás mellett, – félretéve személyes nézeteltéréseinket, – egy olyan ember ellen, aki talán túlzásba vitt szubjektivitását előtérbe helyezve megfeledkezett a fent említett bevezető mondatról, s annak mélységéről. Az alábbi blog írói, mind mind azért fogtak össze, hogy közösen felhívják az emberek figyelmét egy olyan személy „aljas” játékára, mint Frances Horror, alias Vörös Ferenc, a Szubjektív Magazin írójára. Hogy mire is gondolunk? :

A szubjektív szó jelentése az egyén érzésvilágából kiinduló, elfogult. Tehát nem biztos, hogy valós. Másokat vádolni alaptalanul pedig csúnya dolog.

Kenny Catastrophe:-Frances úgy változtatja a véleményét, ahogyan azt a közhely teszi. Így ő a publikus szócső. A modern erkölcsiség lényege, hogy elfogadjuk a korunk normáit. Ha a művelt ember elfogadja korának normáit, a legdurvább erkölcstelenséget követi el.
Mindenkinek ugyanaz a világ adatik. Jóság és gonoszság, bűn és ártatlanság kézen fogva jár. Lehunyni szemünket az élet egyik fele előtt, csak hogy biztonságban éljünk. Mintha megvakítanánk magunkat, hogy biztonságosabban átkelhessünk egy vermekkel és szakadékokkal teli földszakaszon.

HoolieScene: – A Szubjektív Magazin írója Frances Horror, több ízben átverte olvasóit a rólam szóló tényfeltárásával.Tömör leszek és velős. Október óta ismerem, akkor én voltam az Isten számára, saját ÉLŐ Hoolie Show-t szeretett volna nekem készíttetni, sok sok pénzből saját költségére, majd mikor jöttek a rolam szóló negatívizmusok, Ő mint egy napraforgó, egyszercsak ellenem fordult, és az addíg csodás videoimat már fikázta, épp úgy ahogy személyiségem is, melyet addíg rózsaként kezelt. Ezután gondoljunk bele, ha valaki TÉNYEKET közöl… az lehet szubjektív? Maximum objektív. A családomrol szolo magánbeszélgetésemet közzétette, annak ellenére hogy kértem ne tegye márcsak emberségből, ezután van képe, azt írni, hogy én vagyok az embertelen, csak hogy az ő nevét fényesítse az ostoba fiatalság előtt. A blogjában részeket, és átírja a valós beszélgetéseket. Ő váltohat, de más nem? Egyetlen kérdésem volna, mindazokhoz akik most ezt végigolvasták: Szerintetek, egy 30 éves férfinek, a dolga, egy pink színű blogot írni naponta, tizenéves hires fiukrol kizárolag fiukrol. Gondolkodjunk….Sajnálom mindazokat, akik szóba álltak Vörös Ferenccel, köztük magamat is, de azthiszem az alanyok is megbánták….Köszönöm. HoolieScene.

Miion:-Nem szeretem az érdekbarátságokat. Mint ahogy azt sem, ha valaki az egekig istenít. Mindannyian tisztában vagyunk a képességeinkkel, mind a belső, mind a külső értékeinkkel. Ezek valaki által való túlspilázása idegesítő és számomra megvetendő. Senkinek nem áll jogában a másikat egy publikus blog formájában lejáratni, ismertség nélkül. Abszurdnak tartom az oly neves közösségi portálon kialakult “famous celebeket”. Ilyen nincs. Főleg, hogy ezek az emberek nem is tartják magukat annak. És más sem bélyegezheti meg őket eme címmel. Mert valaki más, még nem feltétlenül jobb.
A szubjektív vélemény gyakran nem fedi a valóságot, mint a legtöbb pletyka sem.

ReniRain és Roxheya:-Frances Horror. Igazán visszafoghatna magából… hogy Hoolie önjelölt celeb lenne? Akkor Ő, és mindenki más mégis honnan ismeri? Valamint mégis mit tette le Frances az asztalra, hogy ilyen nagyra tartja magát? Riportot készített néhány emberrel? Tudok gratulálni, hogy a tizenéves „myvipcelebek”-nek effektíven a talpnyalója 30 valahány éves létére…
És a másik.. amiket ír.. beszélgetésekből kihagy dolgokat… valamint nem igazán értem, hogy állhat mögötte ebben az ügyben 30 ember, amikor holi MAXIMUM 11 (!!) embernek tartozik, és már rajta van azon, hogy postázza a pénzt.

Chloé Scatofilia:-Őszintén szólva az oldalon szereplő egyénekről formált véleménnyel hol egyet értek, hol nem.
Viszont őszintén felháborítónak tartom azt a felszínességet, ami a kedves szerzőt, illetve blogját övezi.
Nincs baj azzal, ha valaki véleményt ír, a blog mindig is a saját gondolataink, érzéseink közvetítésére szolgált. Saját tulajdon, külső szemlélő nem határozhatja meg tartalmát.
Az viszont, hogy egyes emberekről alkotott, s később blogban megfogalmazott vélemény épp akkor vesz hirtelen száznyolcvan fokos fordulatot, mikor az illető népszerűsége épp csökken, vagy nő… Kétszínű, felszínes, megvetendő emberi magatartás.

Alexa:-Undoritó egy alak…fiatal fiukat zaklat..és hogy is mondjam “”jóbarátok lesznek”" aha..na persze.és jesszus az a gondolkodás =’D meg akarom védeni a világot vagy menteni. = D mit akar Ő..nem ő a pindur pandúrok..a világ nem kért tőle segítséget.
és nem hiszem el hogy 30 évesen nincs jobb dolga mint blogot írni és fiatalok magán életébe kutatni..és ha valaki kritikát ír kitörli?ha ha vicces..egy jó íronak a kritikát is kellene tűrnie.. de ő egy NULLA..
és ő hogy akar elítélni másokat miközben ő börtönbe is volt..+ drogozott:| hát szép… inkább próbáljon magába nézni és nem másokban keresni a hibát..
számomra az az ember egy UNDORITÓ ALAK.

BoryBrilliance: “Hogy mit gondolok Frances Horror-ról?”Igazából…én nem ismerem őt,még sosem beszéltünk,de olvasgattam a www.szubjektiv.wordpress.com -ot,és azt gondolom,elég érdekes… nem tudom,hogy gondolhatja olyan emberekről,akikkel kb egyszer beszélt életében (Miion Ariä,Kenny Catastrophe,RichardREAPER stb.),hogy jó barátai…ez seggnyalás -szerintem – … mondom,én nem alkotok véleményt olyan emberről,akiket nem ismerek.De Frances Horror…nem tudom,hogy veszi a bátorságot,hogy olyan tényeket közöljön SZUBJEKTÍVEN Hoolie-ról,amik NEM IGAZAK,és amiket nem tudhat BIZTOSAN.Ja és a helyesírás…folytatni “J”-vel…EGY RIPORTER. -.- Gratulálok(Y)”

Tanja:-Ha akarok, Én is bárkit meg tudok interjúvolni, ettől nem leszek jobb. Hogy valaki ezáltal szeretne ismertté válni, szerintem szánalmas. Interjúkat készíteni bárki tud. Csak arra akar ráfeküdni, hogy az ismertek közt népszerűbb legyen és Ő is a bizonyos ismertebb körbe tartozzon.

Elnézést, ha ezzel a posttal bárkit is megbántottunk. Nem állt szándékunkban. Az emberek igazságosságára, és megítélőképességére bízzuk, hogy kiállnak-e az igazságtalanság, és hazugságok ellen! Mi megtettük, és te?

OBTeam.

Olvad a hó.

miionaria — Thu, 19 Mar 2009 16:25:41 +0000

Olvad a hó, s a víz tengerré válik.
A tengerből egy új világ születik.
Atlantisz.
Új világ. Egy másik Úr.
Nem csak jég uralja a tájat.
Minden kettéoszlik, s mégis egy marad.
Felizzik a nap, s egy pillanatra eltűnik a magány.
Talán a szekrénybe bújt.
Mélyen. A Jégkastély mélyére.
Változik világ. Igazodik, hozzánk csiszolódik.
Miion már nincs egyedül.
Az álom. S benne az álmodók.
Álmodók, s bennük közös az álom.
Bennünk él.

Wiktor[B|613]Atlantisz.
B|613 a Miénk, s mi az Övé.

Hirtelen fordulat.

miionaria — Wed, 11 Mar 2009 19:55:25 +0000

Az élet oly különös. Szeszélyes. Mindig akkor változik, amikor a legkevésbé várod.
Egy kérdéssel kezdődött minden: Azt kérdezi, titokban tudnád-e tartani, ha ti ketten beszélnétek?
Majd sodródtam az álmokkal. Minden a feje tetejére állt. Eltűnt szürke, s színek orgiáját mutatta a Világ.
Érzem, hogy élek. Dobog a szívem. Jobban, mint szabadna. Félek…talán a semmitől. Talán, hogy nem felelek meg.
Talán, hogy nem menne…hogy nem tudok eleget adni.
Nem tudom megfogalmazni…ritka pillanatok egyike.
Mint mikor kiállsz reggel és látod, ahogy a horizonton felkél a Nap. Mintha elszakadna a földfelszíntől, hogy
naplementekor ismét összeolvadjon vele.
Olyan, mint egy álom, melybe az összes körmöddel kapaszkodsz. Nem vesztheted el. Őt nem. Nélküle elvesznél…
Az Övé akarok lenni. Szeretném. Kívánom. Akarom. Jobban, mint bármit.
Megmutatni ennek a kegyetlen világnak, hogy hiába minden gonoszsága, mi boldogok leszünk.
Furcsa és felemelő.

Álom az álomban. Bátran kimondom: Szeretlek! Jobban, mint bárkit.

Épp elég.

miionaria — Tue, 10 Mar 2009 15:06:46 +0000

Néha a teljes ötlethiány szüli a témát.

Az időjárás tökéletesen tükrözi a hangulatom.
Kiszámíthatatlan.
Sajnálom, ha ezzel megbántok valakit.
Sötét szobában, az ablaknál állok.
Esőcseppek hullnak monoton az égből, az őrületbe kergetve.
Kopp-kopp…cseppek az üvegen, holdfénynél csillog a szem, tükrözve ezzel a mélységet.
Alszik a világ, csak Én könnyezem.
Halott a táj, kopár a lét.
Egy hófehér groteszk test áll ablaka előtt.
Hamvas haja vállát simogatja.
Kék szeme a semmibe mered.
Vézna fákat fúj a szél az udvaron.
Majd a végeláthatatlan horizont szélén felkelni készül a nap.
Bíborfényével beragyogja a teret.
Fény szál a szobára.
S az üres tekintetbe egy szivárvány költözik.
Szivárvány, melyet úgyis kiolt az első felhő…

Tudat.

miionaria — Wed, 25 Feb 2009 14:15:28 +0000

Furcsa érzés a szerelem. Mégis minden egyetlen pillanattal kezdődik. Egy lobbanás, egy villamcsapás. A felismerés, hogy nélküle nem vagy önmagad. Akarod, hogy a Tiéd legyen, csak a Tiéd. De félted, nem kívánod ketrecbe zárni. Másra sem tudsz gondolni, mindenben Őt keresed. Már a puszta létezesének a tudata is a fellegekbe repít. Úszol a boldogságban, minden perc örömmel tölt el. Így szeretnél élni, csak titokban szeretni Őt… Majd többet, akarsz, és még többet… Tudod, hogy soha nem lesz a Tiéd, és beletörödsz. Szereted, mert él. El akarod felejteni, de nem megy, mert legbelül soha nem felejtenéd el. Mást akarsz találni, aki elfeledteti…de mindez oly nehéz. Hiába vannak ezrek, ha Te mind az ezerben Őt látod. Végül, amikor már úgy érzed, hogy nincs rá szükséged, akkor jösz rá, hogy csupán a gyermeki rajongás átcsapott valami sokkal mélyebbe és hatalmasabba.

Ne feledj, törődj bele…